Fényből a sötétségbe / 2.rész Sötét titok

Sötét titok

Leült az ágyra a férfi kezét  az ölében  tartotta. és meredten nézett maga elé.

- Hé !lökte  oldlaba

A férfi lassan  oldlara   fordította a tekintetét.

- Menj el! mondta  fáradtan

- Én  csak azt akartam megkérdezni hogy kerültem  ide.

- megcsusztál  rád találtam és ide hozta... de  a hangja  elhalt

- Hallasz? Mi  van veled? Hé!

- A lány.

- Tina?

Nic bolintott

-  szolok neki!

és kirohnat majd nem elcsúszott  az előtérben  zihálva    rontott be  a  lány  szobájába.

- Nic  hív.

A lány  kiugrott az ágybol  és  rohant ő is. belépett  letérdelt mellé.

- Itt vagyok uram! mondta   halkan

- Vér!érezte  kezd  sötétülni  minden elötte

- Már is!  és  nyujtott a csukloját  a   férfi belé  harapott  a láyn ordítani szeretett  volna  de  türte.

 valahogy  ezt a lányt  nem  vislete meg akármennyi vért is vesztett. mInt egy  minidg önpotlo  vérellátmány.

- ne hívjam ide Dr Adamaet? kérdezte a lány  miután Nic felült az ágyon.

- Nem  szükséges!Már jól  vagyok. nézett  a lányra  hálás szemmel.

- Rendben. szoljon ha  valami   problééma  lenne. és az ajtófelé indult.

- Várj! Mostantol  tegezödjünk   a  francba  a magázodással. mosolygott rá.

 -Oké Nic.  mondta  vidám  hangon és  vissza   mosolygott rá  és kisétált.

Damien  lépett be.

-          Üdv Tesó! oda feküdt  mellé

Nic  mérgesen nézett rá.

-     Aludj  a te  helyeden! és  lelökte az ágyról.

Damien  Neki  támaszkodott  az ágynak

-          Tudod  amúgy  ez a kis  csaj  egy  vadmacska  .

-          Oh akkor  pont neked  való. nevetett fel Nic

-          Hehehe  nagyon poénos  bátyó. Még egy ilyen beszólás  és neked  megyek. nézett az ágyról  fel  a testvérére aki  csak legyintett egyett

-          Ugyan  már mind ketten  tudjuk  hogy  ki maradna  alul . Csak a  nőknél   lenne esélyed.

-          -ÁÁÁ ÉN mos kinírlak ezért a.. de megzvarta  őket egy ismerős  hang

-          Oh  látom birkoztok! állt meg egy  csuklyás alak  neki  támaszkodott  az ajtó felfájámak  két  kézzel

-          Nagthmaier! nevetett  fel  Nic  öccse.

-          Fogd be!  mordult  fel  az ajtóban  lévő  alak és  látszólag  mérgesnek  tünt amikor  D-re  nézett.

-          Nic ebből a tekintetből  tudta hogy kettesben akar  beszélni vele.

-          Tesó  föznél nekem egy  kávét?

Damien  csak  bolintott és  felkelt  a  földről.  Az ajtóban álló alak  arrébb ált és besétált majd  leült  török ülésbe  az ágy elé.

-          Miben segíthetek Al?

-          Nem segítség kell  figyelmeztetni jöttelek.

Feljebb küzdötte magát az ágyon és érdeklödve  nézte  társát.

-          Hallgatlak testvérem! és kezét összefont a mellkasa előtt.

-          Damien ! felsóhajtott behunyta a  szemét aztán lassan  kinyitotta.

-          Hitszegő. halatszott a rideg  hang ami szinte  viszhangzott a szobában

-          Miből  gondolod ezt a  súlyos  vádat? emelte fel a hangját Nic

-          Az éjjel láttam az ellenségel beszélni. Épp arra sétáltam. elkell menünnk innen és  D-ét  hátra hagyni.

Nic  szemében szomorúság volt  de  a keze ökölbe  szorult ami haragot mutatott.

-          Tudtam eljön az idő. és fájdalmasan  felsóhajtott.

-          Azt hiszem  átált az Ő oldalukra. folytatta Nick szomorúan

-          Miért tette? Mi oka volt rá?

-          Zero miatt.

-          Zero? nézett rá  kikerekedett szemekkel

-          a testvére. Ő anno az ellenséget  választotta  és ezért  kitagadtuk. soha  egy percre se említettük ezt D-nek. Bár tudtam zero mindent   elmond majd neki ha  össze találkoznak és  ez  a  nap el is  jött.

-          Igazad  van  éjszaka  indulunk.  Damien  többé nem  tartozik   hozzánk. Kérlek  tudasd ezt a többi testvérünkel. Ő már meg van  tagadva. és elfordította a tekintetét.

-          Én most megyek Saya vár rám  az elö térbe.

-          Menj  csak.

Eközben Damien  belépett a  kávéval kihallgatta  a beszélgetést és így  szónélkül  betörtetett a szobába  átnyujtotta  a  kávét  megfordult és  távozott. Ahogy  kilépett Takeshibe botlott.

-          Á már megint te ! irritálsz! és meglökte

-          De én egy  szót se  szóltam hozzád. válaszolta megszeppenve

-          Kitérdekel gyámoltalan alak   idegesít a megjelenésed. Felforgatsz mindet. kiabált  az egész  folyosó víszhangzott töle.

Takeshi  döbbenten  nézett  utána  nem értette  mi a fene ütött  a másik tagba hiszen Ő egy  rossz  szót se  szolt hozzá.

-   Hagyd csak! hallotta meg a háta  mögött a hangot és egy  kezet érzett ami  megragadta a vállát.

-   Rossz  napja  van! Mostanában Peches. Mellesleg a sötét  titkára  fény derült..
 Hátra  fordult és egy  szőke hajú kék szemű magas  alakkal találta  szembe magát.

-          Szia Angel vagyok. mosolygott rá

Istenem  milyen találó név . valóban  hasonlított egy  angyalra már csak  a szárnyak  hiánypztak és a gloria a feje  fölül.Soha nem érzett vonzalom kerítette  hatalmába  ahogy meglátta és megérezte a  férfi közellétét. Arcán zavart kifejezéssel meredt a szemben  álló alakra.

-      Hahó itt vagy ? paskolta meg az arcát a szemben álló alak

-          I.. Igen. válaszolta el el akadó hangnembe

Angel  csak felnevetett és  átkarolta a  derekát.

-      Na gyere  rád  fér egy  kis  sör.

-          Sör? kérdeztem  döbbenten

-          Aha! A vendégem vagy.

-       Te annyira  vonzó  vagy. majdnem  kicsuszott a  száján de  aztán  így  folytatta

-          Te kedevs vagy.

-          Miért  bántott valaki itt? Általában ekkor szokták ezt mondani nekem. az új még nem ismert alakok.

-          Nem....  nem   válaszolta Takeshi  némi habozás után

-          Nem  voltál  túl meggyöző. Gondolom Damien köthetett beléd.

-          Igen  ő  volt.  bökte  ki végül

-          Nem  meglepő. Minden új tagot  utál. Különösen most hogy el kell hagynia a kastélyt.
- Elhagynia ? kérdezte  döbbenten
- Elkövetett egy  súlyos hibát amit nem tolerálunk  ebben a  közösségben .
Ahogy  hallgatta  a férfia  szavait Takeshi  sosem  gondolta  hogy egy   férfi  ílyen hatással lesz  rá de ez az alak.

-          De miért iylen ellenszenves ? kérdezte  kiváncsian

-         D  Megbecsült alak aki Folyton attól parázik ha  egy új alak megjelenik  akkor elveszi a helyét. Ez a rög eszméje. De ez már  hiú ábránd  a  számára. Lényegtelen.  Más hol kamatoztatja ezt  a modorát.

Egy  nagy  ajtó nyitodott ki. Külömböző kinézetű alakok ültek az asztalnál.

-          Hello Angy! kiálltották vidáman ahogy az ajtó irányába fordultak.

A  férfi   mosolygott a  többiekre  amikor  belépett de  arca  elkomorult amikor  egy erős szorítást érzett a  kezén.

-          Bocsáss meg egy  percre mondanom kell neki valamit . ezzel  félre  rántotta az alak a sarokba  sugott neki valamit amitől teljesen megmerevedett Angel. oda ment  és  az asztalra  támaszkodott  jól belátta a többieket.

-          Ma  új helyre  költözünk. Senki ismétlem senki  ne  álljon szóba Damiennel

-          Ő a párom! áltt fel egy  fekete  hajú barna  szemű  vámpír

-          Ivo kérlek!  felejtsd el és  bontsd fel a  kapcsolatotok ellenben  Téged is  hátra kell  hogy hagyjunk.

-          Mi van? nézett rá  mérgesen  a vámpír

-          Ivo a párod egy hitszegő

-          Ez egy aljas  rágalom! ordította

-          Sajnálom a parancs  az parancs. és lesütötte a szemét.

Takeshi   azon tünődött hogy került vámpírokhoz  akik között több mint  összetartó  erő  van .

Aztán eszébe jutott mit érzett Angel közelében. Mindenki felállt és  elhagyta  a termet  csak  Takeshi  és  a szőke  férfi maradt a terembe és az alak  aki  félre  húzta két  sört tett le  eléjük.

-          Áruló. összeszükült az alak  szeme  ahogy ezt  kimondta Angel oldalra fordította  a tekintetét. és  biccentett a  fejével

-          Tegnap láttad igaz? kérdezte lehangoltan

Az alak  bolintott.

-          Hihetetlen  hogy  Zero ilyen  hatással lett rá de hát testvérek.

-          Aggaszt   Ivo  viselkedése .Mondta az egyik vámpír

-          Na látod ez engem is. attól tartok nem hagyja  el a párját és akkor  két  jó  harcost is veszítünk. Válaszolta Angel.
 Egy  másik  illető  rontott be zaklatottan szinte őrjöngve.

-          Saya. kiabálta zihálva Al  Saya barátja .

Angel oda lépett hozzá megfogta  a két  vállát próbált belenézni  a  szemébe  ám Ő kerülte a szemkontaktust .

-           Mi történt  vele? rázta  meg a vállánál  fogva mert úgy állt ott mint aki  kövé dermedt.

-          Eltűnt. és  szomorúan  a földet bámulta

-          Mi az hogy eltűnt?   kérdezte idegesen.

-           Nem meg  mondtam  ha vele akarsz lenni  egy percre se  vedd le a szemed róla ha?

-          Nem tudom hol lehet. Végig  kutattam mindent  de  nyoma  veszett.

-          Az nem lehet  Ő nem mozdul ki innen sehova

Hirtelen sikolyt hallottak .

-          Húgi! kiáltotta Angel és  rohanni kezdett.

A hang a pincéből  jött. De mit keres a pincébe  gondolta magába Angel. csak  rohant  rohant a  hosszú lefelé vezető  lépcsőkön amikor  az utolsó lépcső  fokot is elhagyta  térdre esett saya a földön feküdt szeme  résnyire  nyitva teljesen  rongyos  ruhában.

Felordított.

-         TE   Állat! Hol vagy te szemét? üvöltötte. miközben felállt és oda sietett a  húgához.

-          Édes kincsem! térdelt le mellé. kikötözte és a karjaiba  vette majd olyan  gyorsasággal sietett fel mint  ahogy leért. a lány nyöszörgött a karjaiban a fájdalomtól.

-          Al hívd DR Adamet! most! kiáltotta  ahogy felért és  bevitte  húgát a szobájába. Párperc se telt el és az orvos már a szobában  volt  Angel  fel –alá  járkált.

-           kérlek hagyjanak magamra a beteggel.

-          Na azt már nem! kiáltott angel

-          Angy  kérlek! gyere. vonszolta  ki a szobából Al.

-          Fájdalmat okoz neki! és beakart  rontani a szobába

-          Hé csillapodj Ő csak jót akar! nyugi haver!

-          Megkeresem azt az illetőt és   darabokra  tépem aki bántotta. és kétségbe esetten  nézete az  ajtót. Órákig tartó  várakozás  következett. Anegl folyton beakart  jutni de  leszedték az ajtóról a  társai  és nyugtatgatták.  az orvos  gond terhelten lépett ki az ajtón.

-          Mi van? kiáltott rá dühösen

-          Ne rajta verd le a  dühöd! csitította Al és megragadta  a vállát hogy vissza tartsa.

-           Megsérült a  bordája  és sokkot is kapott . Nyugtatót   és fájdalom csillapítót kapott.

-          A szemét Felszabdalom! és  tekintetével akár ölni is tudott  volna. a  doki együtt érzően nézett a  férfira.

-          Hagytam  fájdalom csillapítót és nyugtatót az asztalon és egy papírt hogy  menyit kell szednie . ha bármi más  probléma  adódna hívjanak.

-          Most hagyjatok! és  kiszabadította  magát  Al karjai  közül  és elindult  Nic  szobája  felé. amikor  belépett épp egy  lánnyal  volt. mérgesen megfordult. a férfi arrébb lökte  a lányt ás utána  kiáltott.

-           Várj gyere be!

visszafordult és letérdelt az ágy elé tekintetét felemelte az uralkodójára.